Október 21.
Az OTP ismét mínusz 10,01%-on zárt (2650 Ft), napközben az egy részvény értéke elérte az 2565 forintot, ami közel 5 éves negatív csúcsnak felel meg. A részvények árának azt sem tett jót, hogy a Fitch stabilról negatívra rontotta a magyar bankok kilátásait. Napközben a forint euróárfolyama is átlépte a 280 forintot, ami 26 hónapos mélypont és csak 2%-ra van a történelmi mélyponttól.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint Magyarországon nem kell nyugati típusú bankválságra számítani, de az általános rossz hatásoktól hazánk se tudja megvédeni magát.

Október 22.
A jegybank 3%-kal, 11,5%-ra emelte az alapkamatot, erre a forint gyengülése miatt volt szükség, aznap reggel a forint euróárfolyama elérte 284 forintot, a piac azonnal reagált a döntésre, a forint erősödésnek indult és sikerült 273 forint alá visszaküzdeni az árfolyamot, de később ismét visszagyengült a forint 279-284 között ingadozott.

„Radikális lépésre volt szükség – reagált Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere az MNB lépésére. – Az irányadó kamat 300 bázisponttal 11,5%-ra történő emelése mögött egyértelműen az elmúlt napok drasztikus forintgyengülése áll. A jegybank feltehetően megpróbálja megakadályozni, hogy ezeken a gyengébb szinteken stabilizálódjon az euró-forint árfolyam. Magyarország az elmúlt napok során a globális piacok középpontjába került, a mai napon a külföldi média folyamatosan az ország gazdasági válságával foglalkozott, így radikális lépésre volt szükség. Feltehetően az MNB az elmúlt napok során már deviza piaci intervenciót is alkalmazott láthatóan kellő eredmény nélkül. A jelen helyzetben ugyanakkor nem vehető biztosra a kamatemelés eredménye, hiszen a globális likviditás teljesen kiszáradt, így nem automatikus, hogy a magasabb kamat növeli a keresletet a forinteszközök iránt.”
– Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliomenedzsere

A CNBC élőben tudósított Magyarországról, véleménye szerint Magyarország helyzete lényegesen eltér az izlanditól: a gazdasági mutatói is jobbak, mögötte áll az EU és a Nemzetközi Valutaalap, továbbá az Európai Központi Bank is felajánlotta a segítségét. A csatornának nyilatkozott Simor András az MNB elnöke és Urbán László, az OTP vezérigazgató helyettese.

Az OTP napok óta először 1,8%-os pluszban, ezzel szemben az olaj árának esésétől (a válság miatt az olaj 68 dollárra csökkent) a MOL jelentős mínuszban zárt. A BUX és a varsói tőzsde is négyéves mínuszban zárt.

Október 23–26.

A Budapesti Értéktőzsde zárva tartott, az ünnepnek és a hosszú hétvégének köszönthetően. A forint árfolyama továbbra is hullámzott.Csányi Sándor szerint az euró bevezetése lehet a megoldás a forint drasztikus hullámzásának megállítására.

Október 27.
"Az IMF megállapodott Magyarországgal, csomagjának célja, hogy stabilizálja Magyarország gazdaságát és hosszútávon elősegítse a gazdasági növekedést. A kiszivárgott adatok szerint, a hitelkeret összesen 12 és fél milliárd dollár lehet, de cserébe Magyarországnak 300 milliárd forintos költségcsökkentést kell végrehajtania. A Nemzetközi Valutaalap korábban Izlandnak 2,1 és Ukrajnának is 16,3 milliárd dolláros hitelkeretet biztosított. A forint a hírre rögtön erősödésnek indult. A parlamenti pártok október 28-án tárgyaltak a tervezet elfogadásáról.
Az autóipar jelentős csökkenést mutat: dolgozókat küldenek el, több hétre leállnak a gyárak. Ez érzékenyen érinti hazánkat is ahol ez az egyik legmeghatározóbb ágazat.
A BUX közel 10%-os eséssel zárt.

Október 29.
Tegnap éjjel bejelentették, hogy Magyarország 25,1 milliárd dollár hitelkeretet kap. Az IMF-től 15,7 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd dollárt a Világbanktól pedig 1,3 milliárd dollárt. A csomag lényegében megduplázza az ország nemzetközi tartalékait. A hitelkeretet 2010 márciusáig használhatja fel Magyarország kormánya, a készenlétért 0,25%-os kamatot számolnak fel évente, a rendes kamat 5-6%. Az IMF csomagot üdvözölték a nagy magyarországi érdekeltségű bankok is. Ez erősíti az ország gazdaságának stabilitását és növekedési potenciálját, közel megszünteti Magyarország fizetésképtelenségének kockázatát. Az intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése a megfelelő forint- és devizalikviditás, a bankrendszer tőkeszintjének biztosítása, a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása. A The New York Times szerint hazánk középtávon jól jár a csomaggal, ellenben a Reuters értékelése szerint az átlagmagyar rosszul fog járni vele.
„A nemzetközi pénzügyi szervezetek által rendelkezésre bocsátott 20 milliárd euró összegű készenléti hitel biztonságot ad, hiszen az állam jövő évi törlesztési kötelezettsége kevesebb, mint 3 milliárd euró, ugyanakkor a lakosságé és az üzleti szektoré csaknem 27 milliárd”
– Veres János pénzügyminiszter

Október 30.

A japán kormány óriási, 275 milliárd dolláros csomagot jelentett be, a csomag japán gazdaságát hivatott fellendíteni, egy 20 milliárd dolláros részéből a 4 tagú családok 600 dollárt kaphatnak, ezzel a demográfiai adatokon kívánnak javítani.
A vártnál jobbak lettek az amerikai GDP adatok: mindössze 0,3%-kal zsugorodott a gazdaság, míg a piac 0,5%-os csökkenést várt. A jobb adatok hatására a dollárt azonnal erősödésnek indult.
A tegnapi óriási erősödés után ma is, 10%-os emelkedéssel nyitott az OTP, de délutánra elkezdett csökkenni, végül a tegnapi záróértéken zárt. A BUX 2,1%-os pluszban zárt.[80] Valószínűleg azon hír hatására, hogy esetleg a Lengyelország nem tudja tartani az euróbevezetés kitűzött dátumát (2012), a forint gyengülésnek indult. Egyes előrejelzések szerint 40 000 ember vesztheti el munkahelyét hazánkban.

Október 31.
A japán tőzsde a kamatcsökkentés ellenére, ismét 5%-os esést produkált, a szintén japán Suzuki 25%-kal kevesebbet adózott a múlt évi eredményeihez képest.
Searchtool right.svg Lásd még: Wikinews: 0,3% a japán alapkamat
A kiszivárgott adatok szerint Pakisztán valószínűleg 9,6 milliárdos hitelt kap az IMF-től.
Az erdélyi munkavállalókhoz is begyűrözött a válság:
A sepsiszentgyörgyi a cigarettagyár alkalmazottainak közel egyharmadát elbocsátották
Tordán: A tordai üveggyár 400, a CESOM 140, az Ariesul 160 dolgozót bocsát el. Az elbocsátásokat a válság következtében kialakult keresletcsökkenéssel magyarázták.A Barclays bejelentette, hogy 7,3 milliárd fontos tőkeinjekciót kap: 5,8 milliárdot Katartól és Abu-Dzabitól, a fennmaradó pénzt pedig egyéb tulajdonosaitól szerzi be.
A Goldman Sachs pozítivan jellemezte a magyar válságkezelést.
A BUX 1,3 százalékos mínuszban zárt. Az OTP-nek 5,1, a Molnak 1,7, az MTelekomnak 0,6 százalékkal csökkent az értéke.
Az ukrán parlament elfogadta azt a törvényt, mely a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretének megszerzéséhez szükséges.